Régen a szegényebb emberek több gabonát fogyasztottak, mivel nem volt lehetőségük más, jobb minőségű élelmiszert vásárolni. A hajdina a szegények eledele volt az ókorban, viszont ma már bárhol hozzá lehet jutni. A speciális gabonaféle először Közép-Ázsiában terjedt el, majd később már Európában is jelen volt. A hajdinát a mérsékelt égövben kezdték el termeszteni. A hajdina hasonlóan a többi gabonaféléhez, jelentős szénhidrátforrásnak számít.
Gondolta volna, hogy hazánkban főleg az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén termelik hatalmas területeken a speciális gabonát? De beszéljünk egy kicsit a szervezetre gyakorolt hatásairól! Ásványi anyagokban igen gazdag. Tartalmaz kalciumot, magnéziumot, rezet, vasat, illetve cinket. A hajdina igen értékes vitaminforrásnak tekinthető, mivel megtalálható benne az E-, B1-, B2- és P-vitamin is. Ezeken kívül erős antioxidáns hatású flavonoidok is vannak benne, amelyek kiválóan alkalmazhatóak a kapilláris vérzéseknél. A hajdina régen a mindennapi táplálkozás részét képezte.