Az ember által kialakított településformák közül a város áll jelenleg a legmagasabb szinten, amely különleges jelentőséggel bír az adott régió, vagy az egész ország egészét nézve. Rendkívül fontos kutatási terület, hiszen rengeteg tudományág kutatja a városokat. Jelenlegi formában akkor beszélhetünk egy urbanizált területről, amikor a viszonylag nagy helyen az áltagnál nagyobb népsűrűségben élnek emberek a környék településeihez mérten, valamint rendelkezik ipari, kereskedelmi, valamint lakóövezetekkel is.
Az vitatott, hogy mikorra is datálható a történelem első városa, hiszen a szakemberek nem tudnak megegyezni azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen mikor is tekinthetünk egy települést ilyen település-típusnak. Azonban mindenképp több ezer évvel ezelőttre kell tegyük ezt az időpontot, hiszen már az őskorban is megfigyelhető, hogy vannak olyan nagyobb létszámú települések, amelyek esetében már nem a mezőgazdaság jelenti a legfontosabb munkavégzést, hanem felvirágzik az ipar és a kereskedelem is.
Ez annak köszönhető, hogy a központi település számára megélhetést biztosítanak a környékbeli „vidéki” részek, amelyek leginkább mezőgazdasággal foglalkoznak. Erről szól a centrum-periféria elmélet is, valamint az újraelosztás elve is, ahol a központi rész (város) szerepe a javak koncentrációja és ezek újra-elosztása a környéken. A legnagyobb urbanizációs robbanás a XX. században zajlott le, ami az ipari forradalom egyenes következménye, ezáltal az urbánus lakosság létszáma robbanásszerűen megnőtt, a modern társadalomban sokkal nagyobb a városi, mint a falusi lakosság.